Kispiac honlapja

<BODY background="_themes/bars/barbkgde.gif" bgcolor="#FFFFFF" text="#000000" link="#666633" vlink="#996600" alink="#993300"><font face="Times New Roman"> <P align="center"><font size="5">Kispiac vajdasági (délvidéki) falu bemutatása. </font></P> <P>  <a target="_blank" href="Vvitamappa/Kispiacterkep1500.jpg"> Kispiac térkép</a> <font color="#FF0000">  </font> ►<a href="http://www.kispiac.rs/">Kispiac hivatalos honlapja.</a>  ►<a href="bato.htm">Szeg gyár</a></P> <font face="Arial"> <div style="TEXT-ALIGN: center"> <font style="FONT-WEIGHT: bold" size="5"><span style="FONT-STYLE: normal"> <font size="5">Kispiac</font><br> </span></font><br>  </div> <p class="MsoNormal" style="MARGIN-TOP: 16pt; TEXT-ALIGN: justify"><b>A település neve, földrajzi elhelyezkedése, lélekszáma</b><br> <br> Kispiac,- Észak-Bácskában található vajdasági kis falucska, mely 2034 lelket számlál. A lakosság többsége magyar. Magyarkanizsa községhez tartozik. A háztartások száma 753. Falunk lélekszáma évről évre csökken. Az elmúlt 5 évben az elhalálozások száma 177, az újszülöttek száma 84. Falunkban 24 utca található. Többsége aszfaltos (betonos), de vannak még poros és sáros utcák is.<br> Egyetlen kis folyó szeli át falunkat ez a Körös, mely a falu szélén elhelyezkedő halastóba folyik.<br> <br> <b>Rövid történeti leírás</b><br> <br> Kispiacot 1935-ig a legjobb térképeken is hiába keresnénk kitűnő fekvésű helyén, a Telecskai dobokon, melyet Orom partnak neveznek errefelé, az egykor nagy hírnévnek örvendő Körös és a kietlen Járás által körülölelt termékeny területen, ahol a homok a fekete földdel, a dombhátak a legelőkkel, ezek pedig a rétséggel futnak össze, s kicsiben egész Észak-Bácska képét varázsolják elénk. Körös-piac, avagy 1938-ban már véglegesen Kispiac ennek ellenére ősi, vérzivataros múltú települések kései örököse, amelynek emlékét már csak egy-egy névben őrzi a mai köztudat, és néma tanúként néhány ősi sír. Az 1964-ben, a Körös oldalon feltárt honfoglalás kori lelet a legjelesebb, az ember korábbi jelenlétéről árulkodik.<br> A középkorban két falu is feltűnik ezen a változatos arculatú tájon. Először Puszta-Egyház, amely több évtizedes török uralom után, 1590-ben is 22 adózó házzal bírt. Valamivel később jelenik meg Vastorok, Vastorka, de aztán, ki tudná már, milyen körülmények között, a pusztulás, pusztaság vette át évszázados uralmát, és a Puszta-Egyház elnevezés azt sejteti, nem is először. Ezután csak a nevek villannak fel, elferdülve, de mégis nyomon követhetően: Puczai puszta, Pucsut, Pucs, majd Stara Torina, s innen már csak egy lépés a magyarázókészség vadhajtásaként megszületett Szalatornya. A másik név, a Vastorok életrajza sem nélkülözi a regényességet, amelynek Alsó- és Felső-Ostorakként, Ostoraként és végezetül Ostorkaként, Ustorkaként követhetjük "színeváltozását". A névmagyarázat, pedig szinte magakelletően kínálkozott:<br> "Olyan messzire esett mindentől, mint az ustor leghegye. Így lett Ustorka".<br> Természetesen időközben a történelemben is jó néhány sorsdöntő fordulat következett be. Eltűnt a török világ, az 1690-es években a tiszai határőrvidékké szerveződő Martonos vonzásába került ez az egész terület, és annak jó vagy rossz sorsában hosszú ideig - mondhatjuk még - ma is osztozik.<br> A kiváltságokat élvező martonosi szerb határőr lakosság mellett - a nemességre emelt családoknak a Körös kispiaci részén is voltak birtokaik - az 1750-es évek elején a magyar telepesek is megjelennek. Egy részük, a legszegényebbje, zsellérként a nagy- és középbirtokosok földjén dolgozik éppen csak a betevő falatért. Ekkortájt van alakulóban a vidékünket oly jellegzetessé tevő tanyavilág és az ennek vetületeként formálódó "kétlakiság", a nyári "tanyázás", a téli bentlakás<br> Az emberelhagyta táj tehát ismét benépesült. Az 1860-ban is meglévő "rengeteg" épület (a jelzőn nagyságot kell értenünk) romjai mellé, vagy talán némileg azokból, felbukkannak az első épületek, s beléjük szegény "tanyások" is kerültek, sőt egyesek kis földterülethez jutva maguk is építkezéshez láttak.<br> A tanyavilág tovább gyarapodik. A martonosi szállások, Köröspart, Ostorak, Szalatornya nevekkel jelölt vidéken megjelenik az első iskola (1874-ben az Országúti Iskola) és egy nevezetes, a betyárok által is látogatott csárda. A vidéket át- meg átszövő dűlőutak jelentősebbjeit tanyasorok ékesítik, s ezek már az eljövendő települések, tanyaközpontok csíráit rejtik magukban.<br> Ekkor, a századforduló évtizedeiben, az árutermelés kellő szintjén, az egyre dinamikusabbá váló közlekedés révén - az első műutak is megépülnek a közelben - előtérbe kerül, és egyre döntőbbé válik a <ST1:PERSONNAME u1:st="on" w:st="on" productid="mai Kispiac">mai Kispiac</ST1:PERSONNAME> fekvésének kedvező helyzete, hogy a legkülönfélébb mezőgazdasági termelésre szakosodott települések középpontjában fekszik. Kitűnő lehetőséget kínál a szabadkaiaknak, horgosiaknak, királyhalmiaknak (Bácsszőlős), kanizsaiaknak, oromiaknak, a későbbi velebitieknek, oromhegyesieknek, csantavérieknek, stb., hogy a búzából, kukoricából, borból, gyümölcsből, jószágból mutatkozó többletüket - néha természetben is - a keresett árura cseréljék.<br> A pezsdülő gazdasági élet hatalmas hetipiacokat tett szükségessé, amelyek a kocsmák, boltok (Ilija-kocsma, Kenyeres-kocsma, Goldstein) érdekövezetében, tulajdonosaiknak a martonosi bírókra és "községi atyákra" gyakorolt váltakozó anyagi befolyásának megfelelően, a <ST1:PERSONNAME u1:st="on" w:st="on" productid="mai Kossuth">mai Kossuth</ST1:PERSONNAME> utcának hol az egyik, hol a másik végén, hol pedig az országút mellett "látszottak célszerűnek", s nevük hol Gonszter-piac volt, hol pedig más. Egészen 1945-ig nagy és kis piacok jelentős színhelyeként tartották számon.<br> Az egyik kiemelkedő gazdasági tevékenység vonzza a másikat is: fellendült a szőlészet, földművelés, rideg állattartás. A Körösön gazdasági halászat is folyt egykor, de szeszélyes vize hatalmas kerekeket forgatott méltóságteljes lassúsággal, a gabonát őrlő hét vízimalomét, a potyogókét. A háziipar, főleg a Martonosról származó kosárfonás is virágzott. A környező települések közvetlen szomszédsága azonban a haszon mellett károsan is hatott. Kispiac önálló faluként sehogy sem tudott lábra állni.<br> A falu elmaradottsága "Isten hátamögöttisége" csak az 1950-es, '60-as években tűnt el igazán: a villanyárammal, műúttal, az erősödő iskolahálózattal és öntevékeny kulturális élettel, majd az egészségház, a művelődési otthon megépítésével, a horgosi Bácska MIK helyi részlegének terebélyesedésével.<br> Kispiac jövőjének mindez biztató távlatát jelenti, és azt, hogy az itt élő 2200-nyi, a jellegzetes néprajzi hagyományait híven őrző, de fejlődőképes, életrevaló lakossága figyelmet és rokonszenvet érdemel.<br> <br> <b>Falunk gazdasági élete<br> </b><br> Szalatornya a leghomokosabb területünk. Itt az emberek többsége gyümölcstermeléssel foglalkozik. Míg Kispiacon inkább kultúrnövényeket, gabonaféléket és iparnövényeket termesztenek. A legelterjedtebb konyhakerti vetemények: paradicsom, paprika, répa, burgonya, káposzta. Ezen kívül nagyon sok napraforgót, kukoricát, cukorrépát, cirkot, herét, búzát, árpát, rozst és zabot termesztenek földjeinken. A járásszéli legelőknek és a Kishomok alatt húzódó réti-székes földeknek is nagy szerepe van, mivel a falu nagy része állattenyésztéssel foglalkozik, az 1980-as években a sertéshizlalás játszott fontos szerepet az emberek gazdasági életében. Ekkor több vágóhíd is üzemelt a faluban. Mára már ez a múlté. Becsukta a kapuit a <i>„Zadruga"</i> (nevű termelőszövetkezet). Üresen állnak a nagy hangárak (raktárak). A nagy gépállomáson sem található már egyetlen traktor, kocsi és kombájn sem. Eltűntek az itt parkoló teherautók is. Ezzel együtt megszűnt számtalan munkahely. Napjainkban felvirágzott a tejtermelés. Főleg ez biztosítja az emberek megélhetését. Modern istállók sok-sok fejőstehénnel, ez a falu mai meghatározója. Több tejfelvásárló üzem is működik. Naponta elszállítják a tejet a legközelebbi tejfeldolgozó üzemekbe. Egy feldolgozó üzem nálunk is van, ahol sajtot állítanak elő. Ezen kívül működik a faluban még egy baromfi feldolgozó üzem: neve <i>Császár vágóhíd.<br> </i>Az élő jószágok részére takarmányt állít elő a takarmány-feldolgozó és forgalmazó <i>Kenyeres</i> cég. Takarmányt árusító bolt a <i>Maxhprom. </i> Működik egy paraszt szövetkezet is, melynek neve <i>Agrokörös.</i> <br> A mezőgazdasági bolt, melyben szinte minden megtalálható, amire az itt élő földműves embernek szüksége van, az ún. <i>Agropijaca</i> és külön irodája is van. Üzemel a <i>Szílasz</i> is, ahol a gabona tárolását végzik. <br> A Körös mentén, közvetlen a piactér mellett, áll a malom, ahol a búzát felvásárolják, megőrlik, majd értékesítik. Két pékség gondoskodik arról, hogy naponta friss kenyér és különféle ízletes péksütemény kerüljön asztalunkra. <br> Öt vegyeskereskedés működik: <i>Globus Vegyeskereskedés és Virágüzlet, Dragan Vegyeskereskedés, Misi</i> magánüzlet,  és a <i>SZILI </i> bolt. A Floral virágüzlet, virágtermeléssel és virágkötészettel foglalkozik. Üzemel a <i> Jaffa</i> üdítőitalokat előállító gyár, a <i>Joker</i> fatelep, az <i>Euro Petrol</i> benzinkút, a <i>Rodic</i> benzinkút, és a <i>BP</i> autóvillamosság szerelő.<br> A faluban ezeken kívül található még autószerelő, villamosságszerelő, háztartásigép-szerelő, férfi-női fodrász, varró, cukrász, szobafestő, könyvelő kisiparos. <br> Az asszonyok szomorúságára két kocsma is üzemel a faluban: a Mackó és az Alibi, ahol az emberek italba fojtják bánatukat. Dolgozik régóta a téglagyár. Ami még az emberek életében nagyon fontos szerepet játszik, az a havi jószág és kirakodó vásár. Itt tömegesen jelennek meg az emberek minden hónap utolsó vasárnapján. Ki elad, ki vesz, ki csak nézelődik (bámészkodik), de mindenki számára van valami fontos esemény benne. <br> A falu egyetlen fürdőhelye a homokbánya, melyet az 1990-es évek elején tisztítottak ki és pár évig felkapott fürdőhely volt. Ma már a szélén a felénk hajladozó nád fogadja a fürdőzőket, de kellemes friss levegővel, ugyanis mellette egy kisebb nyárfaerdő található.<b><br> </b><br> <b>Helyi és környékbeli nevezetességek és látnivalók<br> <br> </b><u>Környező településeink</u><br> Kishomok, Magyarkanizsa, Martonos, Horgos, Bácsszőlős, Hajdújárás, Ludas, Palics. Legközelebbi városunk Szabadka. Legközelebbi határátkelőhely Horgosnál található a röszkei határátkelőhely. A határ túloldalán található a kelebiai határátkelőhely. Környékbeli nevezetességeink: a Ludasi-tó, a Palicsi-tó, mely nyáron vonzza a fürdeni vágyókat, a <i>Palicsi Állatkert,</i> melynek parkja gyönyörű és rendezett. magyarkanizsai gyógyfürdő.<U2:P></U2:P><br> <u><br> Helyi nevezetességünk</u><U2:P></U2:P><br> A falut elhagyva, amikor az emberek már azt gondolnák, hogy az út csak Kishomokra vezet egy útmutató tábla irányít bennünket a vadászház felé.<U2:P></U2:P><br> Néhány évvel ezelőtt ezen a helyen még a járás kietlen pusztasága volt, most egy száz személyt befogadó építmény néz felénk. A vadászház neve Zvezda. A vadászegyesületben 42 tagot számlálnak. Kispiac vadászterülete <ST1:METRICCONVERTER w:st="on" productid="3469 hektár" u1:st="on" u3:st="on"> 3469 hektár</ST1:METRICCONVERTER>. Körös mentén levő legelőn, az alj részben húzódik, egy olajfás terület, melyet a vadászok használnak. A neve <i>Fácános.</i> Itt nevelik és őrzik a fácánokat.<U2:P></U2:P><br> A falunk központjában található az <i>Evita</i> cukrászda, ahol tánciskolát, bálokat és különféle rendezvényeket szoktak szervezni.<U2:P></U2:P><br> <b><br> Szálláslehetőségek</b><U2:P></U2:P><br> <br> Hotel található Palicson a tópart mentén, Szabadkán a Pátria szállóban, valamint Magyarkanizsán, a gyógyfürdőben. Kispiacon nincs fizetővendég-szolgálat.<U2:P></U2:P><br> Oktatási és művelődési intézmények, kulturális csoportok felsorolása és bemutatása:<U2:P></U2:P><br> Ami nagyon fontos az emberek életében, hogy van óvoda, iskola, egészségház, gyógyszertár, helyi közösség, posta, könyvtár, eskettető terem, művelődési ház, templom és temető.<U2:P></U2:P><br> Az óvodában két csoport van. A kisovisok és iskolai előkészítős nagycsoport. Az óvoda neve <i>Proletarac.</i> 2005-ben lesz 30 éves.<U2:P></U2:P><br> Az iskolánk neve <i>Október 10. Általános Iskola Horgos-Kispiac,</i> ami kihelyezett tagozat, szervezésileg Horgoshoz tartozik. Nyolc osztálya van. A diákok száma csoportonként 20-30 fö közt mozog. A régi iskola még ma is áll, igaz, a vakolat hullik róla. Most a gyerekek az 1984-ben átadott újonnan épített iskolába járnak.<U2:P></U2:P><br> A központban megtekinthető a II. világháború után emelt emlékmű. A harcosok emlékműve, melyet minden év októberében megkoszorúznak.<U2:P></U2:P><br> <b><br> Az egyházi élet és a templom</b><U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal" style="TEXT-ALIGN: justify">1926-ban, Werner Mihály plébános, mivel különös figyelmet szentelt a tanyai hívek lelki életének ápolására, engedélyt kér és kap az illetékes Egyházi Hatóságoktól mise mondásra rögtönzött sátorban a tanyán. A káplán járt ki Kispiacra misézni havonta egyszer. Ugyan ebben az évben fáradozásának köszönve, megszervezik a vikáriát Kispiacon. A későbbiekben mindent megtett annak érdekében, hogy felépülhessen a templomunk. Werner plébános közreműködésével 1927. június 23-án alapult meg Martonos-Körös-parti Római Katolikus Hitközség. 1933-ban a tanyai miséket a Körös-parti iskolában tartják. A szorgalmas emberek ingyen segédkeznek a templom felépítésében.<U2:P></U2:P><br> Az építésnél rengeteg ember gyűlt össze: ott tolongott a tanyák népe Külső-homok és Belső-homoktól Ostorkáig, félóránként érkeztek a búcsúsok lobogókkal gyalogosan Magyarkanizsáról, Martonosról, Bácsszőlősről, Ludasról, Szabadkáról. A templomtoronyban megszakítás nélkül csilingelt a kis harang. Szállt az ének, kemény férfihangokon hangzott az ima. A templomdombon beláthatatlan embererdő, amely ha mozgásba hajlott, azzal veszélyeztette a szélen állókat, hogy lecsúsznak, lezuhannak a dombot átszelő "mélyútba". Sikoltozás, zsibongás távolabb sátrak, bennük mézeskalácsszívek, édességek, árusok lármája. Sokan hordják még ma is élénken e képet szívükben. Minden vonzóan hatott, mert mindent és mindenkit átjárt a Lélekisten sugallta szeretett. A kispiaciak a Szent Péter és Szent Pál apostolok napját választották búcsúnapnak. Ez a nap minden év június 29-én van. Ekkor ünneplünk falunapot, és ezen a napon van egész napos búcsú Kispiacon.<U2:P></U2:P><br> A magas fekvésű Körös-parton álló templomunkban sok ifjú pár kötött már házasságot.<U2:P></U2:P><br> Templomunk minden vasárnap ünnepi szentmisével várja a híveket. Harangszója messze földre elhallatszik.<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal"><b>Művelődés</b><O:P></O:P></p> <U2:P></U2:P> <p class="MsoNormal" style="TEXT-ALIGN: justify"><u>A kispiaci Jókai Művelődési Egyesület</u><U2:P></U2:P><br> Aki Kispiac művelődési múltját kutatja, nem kezdheti csak az alapítási évnél, 1966-nál. Az előzmények jóval távolabbra kalauzolják a kutatót. A szervezett művelődési élet első nyomaira ugyanis a 40-es évek első felében bukkanunk. Egy-egy ügybuzgó tanító a maga köré gyűjtött fiatalokkal vagy iskolás gyermekekkel begyakorolt néhány műsorszámot, és alkalomszerűen bemutatta a falu lakosságának. Ezek a műsorok, mint tartalom, mint műfaj tekintetében tarkának mondhatók: dalokból, táncokból, villámtréfákból, egyfelvonásosokból álltak.<U2:P></U2:P><br> Nem volna szabad megmosolyogni a műkedvelésnek ezeket a csíráit, hisz a tegnapok útkeresése nélkül ma nem haladhatnánk a jó úton előre. Sajnos, ez a munka nem volt folyamatos. Ritkán volt a faluban egynél több olyan pedagógus, aki a műkedvelő mozgalom élére állt volna, így távozásával mindaddig szünetelt a munka, míg újabb hasonló érdeklődésű ember nem került a faluba.<U2:P></U2:P><br> A rendszeres munka 1960-61-ben indult meg. Azóta egy idény sem múlt el néhány művelődési rendezvény nélkül.<U2:P></U2:P><br> Kezdetben a pionírcsoport jeleskedik és, - igaz bakokra és hordókra állított "színpadon", terítőkből kreált függöny előtt - Kispiac a házi gazdája az 1962. évi Községi Pionírszemlének.<U2:P></U2:P><br> Ugyanebben az évben kezdenek munkálkodni a művelődési otthon építése körül, és alig egy évvel később otthont kap az egyre terebélyesedő, izmosodó műkedvelő együttes, melynek sikereire már a falun kívül is kezdenek felfigyelni.<U2:P></U2:P> Alakuló közgyűlését már az új otthon frissen rakott, festékszagú falai között tartja az Egyesület.<U2:P></U2:P> Egy évvel később már pezsgő amatőrszínjátszásról (14 előadás), hivatásos együttesek vendégszerepléséről, író-olvasótalálkozókról olvashatunk a Közgyűlés jegyzőkönyvében.<U2:P></U2:P><br> A tánccsoport, mely az Egyesület legrangosabb együttesévé növi ki magát, két évvel később a Vajdasági Magyar Népi Tánccsoportok Gyöngyösbokréta Találkozóján már feliratkozik Vajdaság művelődési térképére.<U2:P></U2:P><br> A gyermekcsoport 1973-ban Zomborban Vajdaság legjobb pionír-táncosai társaságába kerül, sikerét a következő évben megújrázza. Az 1974. év a felnőtt csoport számára is minden eddiginél nagyobb sikert hoz: eljut a tartományi fesztiválra, Vajdaság legjobb tánccsoportjainak rangos seregszemléjére.<U2:P></U2:P><br> Közben szinte észrevétlenül a könyvtár könyvállomány 4500 kötetre, az olvasók száma 996 fölé emelkedett.<U2:P></U2:P><br> A kispiaci balladákat és népdalokat éneklő menyecskecsoport 1975. évi Tisza-menti Zenei Szemle egyik legeredetibb színfoltja volt.<U2:P></U2:P><br> Természetesen a táncosok sem tétlenkedtek: a gyermekcsoport kispiaci rezgő csárdása 1976-ban a Tartományi Fesztivál bronzplakettjét nyeri el.<br> Összegzésként felsoroljuk a kispiaci művelődési élet szakosztályait:<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal" style="MARGIN-TOP: 7pt; TEXT-ALIGN: justify">• Modem tánccsoport<br> • Kézimunka<br> • Hagyományőrző<br> • Népdalkórus<br> • Vers és mesemondás<br> • Dráma<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal">A hagyományőrzés a következőkön keresztül valósul meg:<O:P></O:P></p> <U2:P></U2:P> <p class="MsoNormal" style="MARGIN-TOP: 8pt; TEXT-ALIGN: justify">• Néptánc<br> • Éneklés<br> • Betlehemezés<br> • Pünkösdi díszítés<br> • Locsolkodás<br> • Fenyőfaállítás<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal">A továbbiakban rövid történeti leírást adunk a Betlehemezésről, a Pünkösdi díszítésről, a Locsolkodásról és a Fenyőfaállításról.<u><br> <U2:P></U2:P> <br> Betlehemezés</u><br> <U2:P></U2:P> Minden évben úgy történik, hogy 10 főből álló csoport különbözőjelmezeket öltve házról-házra jár. Közülük kettő angyal, három király és öt pásztorlegény. Minden házban eljátsszák Jézus születését. Szokás szerint mindegyik háznál egy kis csomaggal jutalmazzák őket.<O:P></O:P></p> <U2:P></U2:P> <p class="MsoNormal" style="TEXT-ALIGN: justify"><u>Pünkösdi díszítés</u><U2:P></U2:P><br> Mindegyik évben Pünkösd reggelére minden háznál a kerítéseket, az ablakokat és a házak falát bodza virággal díszítik fel, így ünnepelik a pünkösdi ünnepeket.<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal" style="TEXT-ALIGN: justify"><u>Locsolkodás</u><U2:P></U2:P><br> A fiúk és a férfiak húsvét másnapján minél korábban felkelnek azért, hogy útnak indulhassanak a falu minden asszonyához, és a fiatalabb lányokhoz. A szokás szerint a lányok és az asszonyok piros tojással és csoki nyuszival jutalmazzák őket. A legények kölnivel, vízzel és szódavízzel locsolkodnak. A locsolkodást egész este fejezik be.<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal" style="MARGIN-BOTTOM: 12pt; TEXT-ALIGN: justify"><u> Fenyőállítás</u><U2:P></U2:P><br> Mint minden felé a világon, nálunk is karácsonykor fenyőfát állítanak. Különböző díszgömbökkel, gyöngyökkel, szaloncukorral és égővel díszítik a karácsonyfákat. Az ajándékok a fa alá éjfélkor kerülnek. A kisebbek abban a tudatban élnek, hogy a Jézus hozza az ajándékot és a fenyőfát. Az ünnepi vacsorakor, pedig sült halat vacsoráznak és egy darabot a fa alá is, helyeznek. Ez a tiszteletjelképe, hogy szívesen befogadjuk Jézust az ünnepi vacsorához.<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal" style="MARGIN-TOP: 23pt; TEXT-ALIGN: justify">Sörös Nelli: 16 éves leszek. Kispiacon lakom egy békés, csöndes kis falucskában. Négytagú családban élek. Anyukám Sörös Teréz, apukám Sörös Mihály, a testvérem pedig Sörös Ervin. Magyarkanizsán a <i>Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontba</i> járok, az idei tanévben elsős vagyok az élelmiszertermelő szakon.<U2:P></U2:P><O:P></O:P></p> <p class="MsoNormal" style="MARGIN-TOP: 11pt; TEXT-ALIGN: justify">Demus Dianna: 16 éves leszek. Családom négytagú, édesapám Demus Róbert, édesanyám Demus Katalin, húgom Demus Klaudia. Velünk egy háztartásban él még nagymamám Demus Rózsa is. Nagyon szeretem a falumat. Igaz elég kicsi, de akkor is szép rendezett. Remélem, még nagyon sokáig itt maradok, talán örökre. Magyarkanizsán a <i>Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontba </i>járok, az idei tanévben elsős vagyok az élelmiszertermelő szakon.</p> </font> <p>           Autóbusz menetrend: <font color="#ff0000"><b> <a href="../../../../RĂłbert/Dokumentumok/Webhelyek/webhely8/Vvitamappa/sutrans.jpg" target="_blank">Szabadka -Királyhalom - Kispiac</a></b></font> </p> <p><b>          </b><font color="#000080" size="1">Webgazda:</font><font color="#0000ff"><font size="1"> Kovács Róbert e-mal: </font> <a href="mailto:robi.kispiac@tiszanet.net?subject=Kispiac honlapjáról"> <font size="1">robi.kispiac@tiszanet.net</font></a><font size="1">      </font> </font><font size="1"> 2010.06.13.</font><font color="#0000ff"><font size="1">    </font><font size="5"> </font>                </font></p> </font></BODY>